Az ismerőseim ezeket a mondatokat mondták nekem, amikor Krakkóba költöztem. Azonban amikor onnan áttettem a székhelyem Katalóniába, újra felmerültek. Érdekes módon, a külföldön élő barátaimat hasonló gondolatokkal bombázzák. Kíváncsi vagy, melyek ezek? Olvass tovább! ;)

1. "Annyira szerencsés vagy!"

Igen, tisztában vagyok azzal, hogy olyan országban élek, ahol többet süt a nap, kedvesebbek az emberek, és megfizetnek a munkahelyemen. Ez azonban nem a szerencsének köszönhető. Ez egyértelműen a bátorságomnak, a kemény munkának és a kitartásomnak köszönhető. Te is élhetnél külföldön; a különbség köztünk csak annyi, hogy te úgy döntöttél, nem teszed. Ez nem azt jelenti, hogy nem vagy szerencsés, csupán azt, hogy más döntést hoztál, mint én, mint mi. 

2. "Már folyékonyan beszéled a nyelvet?"

Most komolyan! Van fogalmad róla, mennyi ideig tart elsajátítani egy nyelvet olyan szinten, hogy folyékonyan ki tudd magad fejezni bármilyen élethelyzetben? Sokan közülünk naponta órákat töltenek el azzal, hogy megtanuljanak egy új nyelvet, hidd el nekem, hogy pár hónap alatt biztos nem fognak folyékonyan beszélni. Az viszont, hogy ezt kéthavonta megkérdezed, frusztrációt vált ki belőlem, ezért szépen kérlek, hogy hanyagold ezt a kérdést. Köszi!

3. "Ugyan már! Hisz nem lehet annyira rossz!"

Ha arról panaszkodom, mennyire nehéz bankszámlát nyitni, nem azt a reakciót várom, hogy: "Ugyan már! Hisz Spanyolországban élsz a tengerparton!" Remek! És elmagyaráznád nekem, hogy hogyan segít nekem a tengerpart bankszámlát nyitni? Amúgy meg: nem a tengerparton élek. 

Attól, hogy egy másik országba költöztem, nem szűntek meg a mindennapi gondok. A napsütés, az erdők és az isteni gasztronómia nagy plussz, de emigránsnak lenni nem mindig fenékig tejfel, és pl. a nyelvi akadályok (hogy a bürökrációról ne beszéljünk) nem szűnnek meg varázsütésre. 

4. "Nem mintha téged ez érdekelne..."

Új országban élek, amit az otthonomnak hívok, de ez nem jelenti azt, hogy nem érdekel, mi történik a szülőhazámban. Először is, mindig ez lesz a szülőhazám, másodsorban sosem tudhatom, hol kötök ki majd öt/tíz/harminc év múlva. Ezért figyelem az otthoni történéseket, szavazok, és elmondom a vélyeményem, ha valami nem tetszik. 

5. "Helyi barátokat kellene szerezned, aztán a nyelvbe is belerázódnál!"

Mert mint tudjuk, a barátok a fákon teremnek, és gyakorlatilag csak úgy tapadnak az emberre ... 

Amúgy meg, nekem éppen elég, hogy a munkahelyemen napi 8 órában nyomom a katalánt egy olyan iparágban, aminek a szakszavaival magyarul is meggyűlne a bajom. Ezért amikor a barátaim és a szeretteim körében vagyok, olyan nyelvet akarok használni, amelyen erőfeszítések nélkül ki tudom magamat fejezni. 

6. "Mikor költözöl végre haza?"

Egy új országba költöztem. Vért izzadok, hogy ez az új ország az összes furcsaságával az otthonommá válljon. Nem zárom ki, hogy egy nap talán visszaköltözök a szülőhazámba, de jelenleg azon dolgozok, hogy itt érezzem magam otthon. Kérlek, inkább támogass, és ne viselkedj úgy, mintha csak egy divathullámot próbálnék meglovagolni. 

Tetszett a bejegyzés?

A blog Facebook oldalán még több beszámoló vár Katalóniából!