Eredetileg ezt a bejegyzést 2015. október 12-re terveztem, de közbejött egy kisebb technikai probléma, így minden bejegyzésem csúszott egy napot. Ezért az elnézéseteket kérem. De térjünk vissza arra, miért fontos október 12-e. Nos, ez a nap az ún. Día de la Hispanidad (Spanyolság Napja). Mit ünnepelnek a spanyolok ezen a napon? Amerika felfedezését. És ki fedezte fel Amerikát? Kolumbusz Kristóf! (Oké, tudom. De most tekintsünk el a vikingektől és attól a ténytől, hogy Kolumbusz azt hitte, Indiában van. Mivel az ő útja vezetett a korabeli világkép dinamikus kitágulásához). 

Az alábbi bejegyzés Simon Harris cikkének fordítása. 

A hagyományos történet

A legenda szerint - bár én még a gimnáziumban is ezt tanultam - Kolumbusz 1451-ben Genova városában látta meg a napvilágot Cristoforo Colombo néven (a spanyolok Cristóbal Colónnak hívták). Apja posztótakács. 

1473-ban kezdett el dolgozni, és bár úgy tűnik, nagyon intelligens; teljesen autodidakta. A kereskedőkkel folytatott munkája miatt hamar elkezdett érdeklődni a tengerészet és tengeri utak iránt: egy új tengeri utat akart találni, amely elvezetett volna Indiába és Kínába. 

1485-ben be is mutatta útitervét II. János portugál királynak, akitől három hajót és egy évet kért, hogy megkeresse az utat kelet felé. Emellett azt kérte, nevezzék ki az "Óceánok Nagy Admirálisává". Ezzel a ranggal az összes felfedezett új földterület összes bevételének egy tizede őt illette volna. A király benyújtotta Kolumbusz javaslatát a szakértőknek, ám azok úgy vélték, hogy a genovai becslései nem megfelelőek, így a király végül nem támogatta a tervet. 

Miután visszautasították, Kolumbusz meghallgatást kért a Kasztíliai Izabella királynőtől és Aragóniai Ferdinándtól. 1486. május 1-én bemutatta terveit a királynőnek és őfeslége bizottságának. Hosszas megfontolás után a spanyol tudósok is úgy döntöttek, hogy főhősünk alábecsülte az Európa és Ázsia közti távolságot, és azt javasolták a királynőnek, hogy utasítsa el a kérést. 

A legenda szerint azonban a két évig tartó lobbizás és a hosszú tárgyalások meghozták a gyümölcsüket, és Kolumbusz végül sikerrel járt. 1492. áprilisában Izabella királynő és Ferdinánd király kijelentették, ha az út sikeres lesz, Kolumbusz megkapja az admirálisi rangot, valamint az összes új terület kormányzója lesz. 

Zero to hero

Álljunk meg egy szóra, és gondolkodjunk egy picit. Valóban hihető a sztori, miszerint a szegény takács fia nem egy, hanem egyből kettő - az akkori keresztény világ legerősebb udvarairól beszélünk - királynál próbálkozik? Sőt, nem elég neki a három hajó, egyből örökletes címet is akar, és bevételt minden egyes felfedezett földterület után. Egy kicsit erőltetett  ez a história, nem? Amolyan "a szegény parasztember legkisebb fia elmegy szerencsét próbálni, és a véletleneknek (sorsnak, mágikus lényeknek) és a paraszti eszének köszönhetően elnyeri a királylány kezét" történet ez. Szerintem.

A legendában fellelhető karakter sosem tanult iskolában, mégis beszélt latinul, portugálul és spanyolul. A fennmaradt dokumentomuk ezen nyelvek mindegyikén íródtak, kivéve az olasz vagy genovai dialektust. A Kolumbusz által írt dokumentomok legtöbbje spanyol nyelven íródott, ám sok nyelvész megegyezik abban, hogy ezek valójában fordítások egy másik ibériai nyelvről - feltehetően a katalánról vagy a galíciairól. 

A történet szerint Kolumbusz 1451-ben született, saját írásai alapján azonban az 1460-as években már tengeri expedíciókban vett részt. Ha jól számolom, mindezt úgy 10-12 évesen. És akkor ez a közember még a katolikus királyokat is meggyőzi arról, hogy adjanak neki hajót és legénységet. Mindemellett felajánlják neki az admirálisi rangot, valamint azt, hogy a meghódított területek kormányzója lesz! Ferdinánd és Izabella nyilván nagyon hittek a fiatal genovai képességeiben. 

Arról nem is beszélve, hogy ezt a speciális kormányzói rangot csak és kizárólag az aragóniai nemesség tagjai kaphatták meg; soha nem a külföldiek. Sőt, aki megkapta ezt a rangot, annak jogában állt uralkodni a király helyett! Éppen ezért csak a királyi család tagjait tüntették ki vele. 

Több kutatás

Ha elolvasod a leírást a Kolumbusz-emlékmű lábazatánál Barcelonában rájössz, hogy az 1880-as években a polgármester és a városi tanács hitte, hogy Kolumbusz Kristóf és sok társa katalán volt. Nevetséges? Pedig csak meg kell kapargatnod a felszínt, és máris kiderül, hogy ez az elmélet mennyire gyakori. 

Az első jelentős publikáció ebben a témában még 1927-ben született. A perui történész, Luis de Ulloa, azt állította, hogy Kolumbusz Kristóf eredeti - katalán - neve Joan Colom, aki több éves kalóztevékenység után Portugáliában telepedett le, és megváltoztatta a nevét a következőre: Xristoferens Colomo. 

A demokrácia visszatérte után, 1975-ben, több hasonló tanulmány született. Az egyik értekezés a barcelonai Colom i Bertran család címerét hasonlította össze Kolumbusz Kristóf címerével. Mindkét címerben találhatók csíkok, egy oroszlán és egy földgömb, aminek a tetején egy kereszt található. A Colom i Bertran család címerén azonban található egy galamb is (ez Kolumbusz címeréből hiányzik). 

A galamb katalánul azt jelenti: colom. A korabeli bírósági tanúvallomások szerint azonban Kolumbusz címerében eredetileg megtalálható ez a galamb. Az állatot a spanyol cenzúra távolította el a címerből, mivel ez utalt volna Kolumbusz valódi kilétére (mindezt azután, hogy a királyi család megszegte a Kolumbusznak tett ígéretét a rangokkal kapcsolatban). 

1976-ban azután egy újabb tanulmány látott napvilágot, amely szerint a négy Colom i Bertran testvér - Guillem, Francesc, Joan és Lluís - egyértelműen a tengernagy kortársai voltak. A szálakat azonban csak 1999-ben kezdte el kibogozni Jordi Bilbeny (az Institut Nova Història kutatója). Az alábbiakban az ő teóriáját igyekszem bemutatni. 

Joan Colom i Bertran

Bilbeny és csapata szerint Kolumbusz Kristóf valódi neve Joan Colom i Bertran, aki egy magas rangú barcelonai család tagja volt. A családot magas rangú vallási és katonai tisztviselők, kereskedők és tengerészek alkották, akiknek bejárása volt a királyi udvarba. Testvérei, Francesc és Lluís, közül az egyik az akkori kormány miniszterelnöke, a másik pedig hajóskapitány volt; így a család komoly politikai befolyással és tengerészeti tapasztalattal is büszkélkedett. 

Joannak több testvére is volt: Jaume, Guillem, Elionor, Isabel és Beatriu. Ezek a nevek szerepelnek Kolumbusz Kristóf hivatalos családfáján, bár a neveket spanyolosították. Továbbá, Joannak volt egy fia, aki a Jaume nevet kapta. Kolumbusz fiát pedig Diegonak hívták, ami a Jaume név spanyol megfelelője. 

Joan Colom 1424-ben született. Ha ez az adat helyes, főhősünk Amerika felfedezésekor 68 éves vén róka volt. Ez nem lehetetlen, de megváltoztatja azt a képet, amit a legenda tár elénk Kolumbuszról. 

Kétszer házasodott. Első felesége Margarida d'Alós, akitől három fia született. A második felesége, Felipa de Coimbra, Jaume Urgell, a sikertelen katalán trónkövetelő unokája volt. Ez azt jelenti, hogy az ebből a házasságból született gyermekek jogosan formálhattak igényt az aragón trónra. 

Joan Colom a katalán polgárháborúban (amit a katalánok II. János aragóniai király ellen vívtak) a kormány oldal harcolt. A vereség után Joan elmenekült, és kalóztámadásokat vezetett Katalónia partjainál. Végül XI. Lajos, francia király, szolgálatába állt. Az ő nevében vezetett expedíciókat az Északi-sarkra. 

Valószínű, hogy Joan már a nagy felfedezés előtt ellátogatott Észak-Amerikába, így pontosan tudta, hogy létezik egy másik kontinens az Atlanti-óceán túoldalán. Feltételezte, hogy délebbre gazdag zsákmányt talál. Ez lehetett az oka, amiért olyan magabiztosan adta elő követeléseit mind a portugál, mind a spanyol uralkodóknak. 

Az 1480-as években Joan Colom Portugáliába ment, ahol szerelmes lett Felipába, a portugál herceg nővérébe. Egy fiuk született, akit Ferrannak hívtak. Mint Jaume Urgell leszármazottja, a fiú  jogosan formálhatott igényt az aragón trónra. Mellesleg, a Ferran név spanyol megfelelője Fernando vagy Hernando, és az "igazi" Kolumbusznak bizony volt egy Hernando nevű fia. 

A hazafias Joan Katalóniából akarta elindítani az expedíciót. Kihasználva, hogy a polgárháború résztvevői amnesztiát kaptak, Észak-Katalóniában, Pals városában telepedett le. Bár Pals ma a belföldön található, a 18. századig fontos kikötőváros volt. (Oké, a város története egy másik sztori). 

Joan tárgyalásokat folytatott Ferdinánd királlyal. Célja az előnyök és az örökletes címek megszerzése volt, miközben az Újvilágban Colom gyakorlatilag egy új uralkodói dinasztiát hozott volna létre. Bilbeny úgy gondolja, hogy Joan mindezért cserébe hajlandó volt lemondani fia örökösödési jogáról (és az aragón trónról). 

1492. augusztusában az expedíció útnak indult a katalán kikötőből. A spanyol változat ugyan azt állítja, hogy Kolumbusz az andalúz Palos de la Frontera városából indult el, a legújabb vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy ez a kikötő nem elég nagy három óceánjáró hajó  kikötésére. Emellett, Kolumbusz sok társa bizonyítottan a katalán Empordà régióból származott, és a Colom i Bertran család jól ismerte őket. 

A korabeli metszeteken látszik, hogy hajókon lobogó zászlókon csíkok láthatók; pont olyanok, mint a katalán nemzeti lobogón. A kasztíliai zászló, ami egy várat ábrázol, gyanúsan hiányzik a képekről. A zászlók nem lehettek spanyol lobogók, ugyanis a "rojigualda"-t csak 1785-ben alkották meg. Ha megálltok egy pillanatra, és megnézitek a két zászlót, láthatjátok, hogy a mostani spanyol zászló inkább hasonlít a katalán lobogóra, mint a kasztíliaira. Ennek egyik oka az lehet, hogy a spanyol udvar ezzel a dizájnnal akarta megvédeni területi követeléseit a spanyol kontinensen. 

A cenzúra

Annyi bizonyíték van, ami azt mutatja, hogy Kolumbusz és Joan ugyanaz a személy volt! Az okok, amik miatt a történetet végül megváltoztatták szintén nyilvánvalóak. Colom leszármazottjai királyi leszármazottak is voltak. Amint a katolikus királyok rájöttek, mennyi vagyonról mondtak le Santa Fe kapitulációjánál, belátták, mekkora hibát követtek el. 

Ferdinánd autokratikus volt, és tudta, hogy az inkvizíció bevezetése elnyomja a figyelmet arról, hogy felrúgja a katalán nemessel kötött megállapodását. Továbbá, a nyomtatott sajtó is terjedni kezdett. A király felismerte a propaganda erejét, azonban úgy tűnik, hogy a cenzorok hátrahagytak pár nyomot, amit a szemfüles történészek ki tudnak bogozni. 

Az egyetlen megválaszolatlan kérdés, hogy a barcelonai nemes, Joan Colom, miért változtatta a nevét Kristófra (katalánul Cristòfor). A válasz egyszerű. Ebben az időben a pápa a valenciai származású VI. Sándor a Borja családból, aki ismerte Joan-t. A felderítés oka nemcsak a kereskedelem volt, hanem a keresztény hit terjesztése. Joan úgy vitte át a vallást a "nagy vizen", ahogy Szent Kristóf vitte át Jézust a folyón a Bibliában. A névváltoztatás tehát egy szimbólum. 

Még egy érdekes tény a Kolumbusz-rejtély körül. 2011-ben spanyol kutatók olyan családoktól vettek DNS mintákat, akik azt állították, hogy Kolumbusz Kristóf leszármazottai. A terv szerint ezeket a mintákat Hernando Colón DNS mintájával hasonlították össze, aki a Sevilla-i Katedrálisban nyugszik. Ahogy a kutatás a végéhez közeledett, a kutatás vezetője, Dr. José Antonio Lorente interjút adott a katalán TV-nek, melyben elmondta, úgy tűnik, hogy a katalán hipotézis a leginkább valószínű az összes koncepció közül.

Rejtélyes módon, a kutatásról soha többet nem lehetett hallani, és a kutatási eredményeket még mindig nem tették közzé. 

Ti mit gondoltok? Meggyőzőek a bizonyítékok?

Ha tetszett a bejegyzés, látogass el a blog Facebook oldalára is. Képek, videók és még több sztori vár!

Csak kattints az alábbi képre, ami automatikusan átirányít a Facebookra. ;)