Többek között ezt mondta a katalán miniszterelnök, Artur Mas, amikor a Catalunya Radio a Legfelsőbb Bíróságtól kapott idézésről kérdezte őt.

Mas az interjúban elmondta, hogy ez a "reakciója egy arrogáns, dühös, ügyetlen államnak, amelynek sérült a büszkesége, amely képtelen a párbeszédre, és amely mindent megtesz, hogy megszabaduljon tőlem." Elismerte, hogy ha felfüggesztik a hivatalából, az "jogi következményeket" von maga után, amíg Katalónia része a spanyol jogrendszernek. Mariano Rajoy, a spanyol miniszterelnök mindenzt "hamisnak és igazságtalannak" nevezte, mivel Spanyolországban működik a "hatalommegosztás".

Artur Mas

Sem engedetlenség, sem a közpénzek hűtlen kezelése

Mas miniszterelnök már készíti a nyilatkozatát, amit 2015. október 15-én fog felolvasni a Legfelsőbb Bíróságon, hogy választ adjon arra az "engedeltenségre", miért rendezett 2014. november 8-én szimbolikus szavazást a függetlenségért.

"Jogilag nem szegtem meg semmit." - hangsúlyozta Mas, és kifejtette, hogy a Spanyol Alkotmánybíróság először felfüggesztette a konzultációs rendeletet, majd később a részvételi folyamatot is. Azonban, amikor a katalán kormány rákérdezett, milyen folyamatokról van szó, az Alkotmánybíróság nem válaszolt. "Sosem tudtuk meg, mit kell felfüggesztenünk." - összegezte a tényeket. 

Ami a hűtlen kezelést illeti, Mas rámutatott arra, hogy az összes felhasznált erőforrás "továbbra is a kormánynál van". Példának felhozta a számítógépeket, amiket jelenleg az iskolákban használnak.

A szeptemberi választások eredményei alátámasztották a november 9-i közvéleménykutatást

"Bevallom, hogy demokratikusan lázadtam az ellen, hogy megakadályozzák az urnák elhelyezését." - szögezte le Mas.

Mas szerint, ez a "reakciója egy arrogáns, dühös, ügyetlen államnak, amelynek sérült a büszkesége, amely képtelen a párbeszédre, és amely mindent megtesz, hogy megszabaduljon tőlem." Hozzátette, hogy a szeptemberi választások eredményei alátámasztották a november 9-i közvéleménykutatást. Megjegyezte, hogy az emberek a választási eredménnyel azt üzenték a spanyol államnak, hogy "ne legyen arrogáns és hiú, mert a végén az emberek fognak dönteni.". 

Elismerte, hogy  ha felfüggesztik a hivatalából, az "jogi következményeket" von maga után, amíg Katalónia része a spanyol jogrendszernek. Leszögezte továbbá, hogy az emberek, akik segítették megszervezni a novemberi közvéleménykutatást, "nem kényszeríthetéok arra, hogy illegálisan cselekedjenek", "bármennyire is erős az elnökük".

De mi történt 2014. november 9-én?

2014. szeptember 19-én a Katalán Parlament elfogadta azt a törvényt, amely lehetővé tette  a november 9-i népszavazást. A törvényt elsöprő többséggel fogadták el: 106 tag szavazott mellette és csak 28 ellene. Ez az ún. Llei de Consultes-t (szabad fordításban a Konzultációs szavazat törvénye). A spanyol oldal azonban kijelentette, hogy a katalán népszavazás illegálisnak minősül, és súlyos következményekkel fog járni (beleértve a katalán kormány felfüggesztését).

A spanyol kormány ezután az Alkotmánybírósághoz fordult. A bíróság szerint a régiónak fel kellett függesztenie valamelyik folyamatot (amit nem tisztáztak pontosan), amíg megszületik a bíróság végleges döntése (ebben az időben kb. 5 hónap várakozási időről beszéltek, amit a katalánok semmikép sem szerettek volna megvárni). 

Úgy tűnt a katalán kormány matt-helyeztbe került, ám október közepe felé Artur Mas kijelentette: mindenképpen befejezi, amit elkezdett. Ám a népszavazás helyett az emberek egy közvélemény-kutatáson fognak részt venni, amire valóban sor kerül november 9-én. A lakosságnak két kérdésre kellett válaszolnia:

1. Szeretné, ha Katalónia állammá alakulna? (Igen/Nem)
2. Szeretné, ha ez az állam független lenne? (Igen/Nem)

Félreértés ne essék: a katalán kormánynak az érvényben lévő törvények értelmében joga van közvélemény-kutatást kezdeményezni a lakosság körében.

Azt, hogy a népszavazás helyett az emberek "csak" egy közvélemény-kutatásban fognak részt venni, a politikai pártok is vegyesen fogadták. Mas elismerte, hogy nem mindegyik - a függetlenséget hirdető - politikai párt értett egyet a döntésével, ám mindannyian a támogatásukról biztosították őt.

2014. november 9-én a szavazásra jogosult 5,4 millió választópolgárból 2.305.218 ember nyilvánította ki véleményét. Ezen emberek 80,76 %-a mindkét kérdésre igennel válaszolt (azaz a válaszadók 80,76 %-a szeretne független országban élni). 

Az emberek 10,07 %-a "szavazott" igennel az első kérdésre, míg nemmel a másodikra. 4,54 %-k nemmel válaszolt.

Mindezek fényében nagyon kíváncsi vagyok, hogyan fog zajlani a meghallgatás, amire 10 nap múlva kerül sor. 

Források itt, itt, itt, itt és itt

 

Amennyiben tetszett a bejegyzés, látogass el a blog Facebook oldalára. 


Csak kattints az alábbi képre. A gomb automatikusan átirányít Facebookra. ;)