Évszázadokon át minden civilizáció megünnepelte az ősz kezdetét, mint az év egyik legjelentőseb időszakát. Sok hagyomány kiállta az idő próbáját. Az ősz eljövetelét ma is megünnepeljük, bár minden kultúrában mások a szokások. 

A katalán Mindenszentek

Ahogy azt már írtam, a katalánok november 1-én ünneplik Mindenszentek napját (katalánul Tot Sants). A hagyomány itt is megköveteli,  hogy a családok ellátogassanak a temetőkbe, és virágot vigyenek a sírokra. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy ez a hagyomány a római korokra nyúlik vissza. Hogyan is kezdődött minden? Josep Fornés, a Barcelonai Etnológiai Múzeum igazgatójának, szavaival élve: i. sz. 27-ben az akkori császár, Octavius Augustus, fia egy templomot építetett a Pantheon isteneinek, hogy így ünnepelje győzelmét. Ezt a tettét egy kelta rituálé ihlette, amelyben a szellemek védelmezték az otthonokat. 500 évvel később Bonifác pápa „megtisztította“ a templomot, és a 9. században VI. Gergely pápa „keresztényesítette“ minden szentek ünnepét. 

A közös étkezések szintén római eredetűek. „A rómaiak ételt kínáltak az elődjeiknek, mivel úgy hitték, hogy a holtak szellemei visszajárnak az élők közé, hogy vigyázzanak rájuk. Természetesen, a szituációra való tekintettel, a különleges ételekről volt szó“ – meséli Fornés. Éppen ezért, az ünneppel párhuzamosan az étkezés is fejlődött, mivel az egyik nem létezhet a másik nélkül. A hagyomány lényege, hogy a halált hétköznapi dologgént fogadjuk el. 

Katalóniában panellets-szel ünnepelnek

Az ünnep Katalóniában egy remek kifogás, hogy összegyűjlön a család, és együtt fogyasszák el a szezon hagyományos ételeit. Bár a régióban hatalmas hagyománya van a sült édesburgonyának és a sült gesztenyének; Mindenszentekkor a világ mégis egy édesség, az ún. panellets körül forog. Az ünnep előtt néhány nappal a pékségek és a cukrászdák teljes erőbedobással dolgoznak, hogy megtöltsék a kirakatokat a pici desszerttel. 

Nagyon egyszerű recept

Az eredeti recept egyáltalán nem bonyolult: mandula, tojás és cukor – vagyis az, amit mi köznyelven marcipánnak hívunk. Ebből a három összetevőből készített masszából aztán bármilyen formát lehet modellezni, ill. különböző bevonatokkal lehet ellátni a kicsi golyókat, amiket a marcipánból formázunk. Hagyományosan, az aprósüteményeket pirított fenyőmaggal, mandulával és kókuszreszelékkel vonják be, ill. birsalmasajttal töltik meg. A barcelonai Guild Cukrászda elnöke, Joan Turull, rámutatott arra, hogy ez az édesség a fenyőmag és mandula betakarításának a hagyományát testesíti meg. Mivel az édességnek nagyon magas a kalóriatartalma, tökéletes uzsonna volt azok számára, akik hosszú órákat dolgoztak a földeken. 

Gyorsan elkészül, de a hozzávalók nagyon fontosak

A Barcelonában található La Colmena cukrászda az egyik legrégebbi hely, ahol ezt az aprósüteményt készítik. A panellets készítését már egy héttel az ünnepek előtt elkezdik. A titok a mandulában rejlik: minél finomabbra van darálva, annál jobb. Szigorúan tilos édesburgonyát vagy burgonyát keverni a tésztába, mivel ez súlyosan rontja az édesség minőségét. „Sokan higítják a masszát burgonyával, de mi az eredeti receptet használjuk, ami apáról fiúra száll.“ – nyilatkozta a cukrász. 

Luxus, amit apró harapásokban élvezünk ki

A gazgasági válság az aprósütemény fogasztására is rányomta bélyegét. Még pár éve egy „szekérnyi“ adagot is el lehetett adni nagyobb gondok nélkül, addig manapság az emberek meggondolják, mire költenek. Nem csoda, hisz a panellets drága mulatságnak számít. Egy kisvárosban az átlagár 35 €/kg,  míg Barcelonában ez az ár 45 €/kg is lehet. Mindez persze függ az édesség minőségétől. Mi például Olot  legrégebbi cukrászdájában 15 €-t fizettünk 10 darab aprósüteményért. 

Ősi eredet

„A panellet egy rendkívül kifinomult édesség.“ – mondta Josep Fornés. A fő összetevők (a mandula és a cukor – vagy méz a kialakulásának kezdetekor) arra utalnak, hogy az édesség a Földközi-térség keleti részén született. Úgy hiszi, hogy a katalán édesség Konstantinápolyból származik, amikor a pékek még pisztáciát használtak a mandula helyett. Az édesség feltehetőleg az arab invázióval került az Ibériai-félszigetre a középkorban, amikor a mandula, a nugát és a birsalmasajt gyökeret vertek a katalán kultúrában. Feltehetően először csak a fővárosban és a nagyobb városokban lehetett hozzájutni, de a „kicsi kenyérként“ is emlegetett aprósütemény fokozatosan beépült a köztudatba. 

A 20. században Franco diktatúrája alatt a katalán nyelvet betiltották, és minden nevet spanyolosítani kellett. Ennek ellenére a panellet megtartotta eredeti nevét, mivel azt „a katolikus egyház védetté nyilvánította“. – magyarázza Fornés. 

Szinte hihetetlen, igaz? Ti már kóstoltátok? Ízlett? 

Forrás itt. 

Most rajtad a sor! Amennyiben tetszett a bejegyzés, látogass el a blog Facebook oldalára, ahol még több érdekesség vár. 

Csak kattints a gombra. Ez automatikusan átirányít a Facebookra. ;)